Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Kategóriák

Aljzatkiegyenlítés házilag – Tippek és a legjobb termékek hozzá

Új építésű vagy felújítandó házaknál gyakran halljuk azt a kifejezést, hogy még mielőtt burkolat kerül a padlóra mindenféleképpen aljzatkiegyenlítés szükséges előtte, hogy szép egysíkú felületet kapjunk.

 

 Ennek nem csak esztétikai oka van, hanem mechanikai is. Gondoljunk bele, ha nem egyenes a felület, amire a padlóburkolatot rakjuk (járólap, parketta, laminált padló) akkor a rájuk eső felső erőhatások következtében sérülhetnek. Ezért fontos, hogy megfelelő legyen az aljzatkiegyenlítés. Most nézzük is meg milyen folyamatokat kell elvégeznünk ahhoz, hogy megfelelően sikerüljön az aljzatkiegyenlítés. Amennyiben még nem olvastátok korábbi blogjainkat, akkor azt itt tudjátok megtenni. Többek között bemutattuk már a hungarocell és a nemes vakolás rejtelmeit, de ezeken felül számos más érdekes cikket tudtok elolvasni. Most pedig vágjunk bele legújabb témánkba, ami az aljzatkiegyenlítés.

 

 

Az aljzatkiegyenlítőről röviden

Az aljzatkiegyenlítőt, ha hasonlítani kellene egy másik anyaghoz, akkor a glett juthat eszünkbe először. A glett feladata ugyanis, hogy a repedéseket feltöltse és egyenes felületeket hozzon létre. Mindkettő anyag por állagú és vízzel érintkezve nyeri el azt, a halmazállapotot, amivel könnyen lehet dolgozni. A különbség a glett és az aljzatkiegyenlítő között, hogy az előbbi a függőleges felületek, míg az utóbbi a vízszintes felületek javítására szolgál. A glett anyaga jóval sűrűbb, mint az aljzatkiegyenlítőjé.  Az aljzatkiegyenlítő szinte elfolyik a területen ezért is szokták önterülő aljzatkiegyenlítőnek nevezni. A színükben is van a különbség a glett világos színű még az aljzatkiegyenlítő sötét szürke.

Az aljzatkiegyenlítő elsődleges feladata, hogy egységes sík, vízszintes felületet kapjunk a padlón. Általában zsákos kiszerelésben lehet megvásárolni különböző kiszerelésekben (5 kg, 10 kg, 25 kg). Por állaga vízzel érintkezve egy folyós, híg anyagot eredményez, amivel a szakmester már könnyedén tud dolgozni. Az aljzatkiegyenlítőknél megemlíthető, hogy van kültéri fajtája is. A különbség a kültéri és beltéri aljzatkiegyenlítő között, hogy az előbbibe olyan speciális adalékanyagok kerülnek, amiknek köszönhetően ellenáll a külső fagyhatásoknak. Ezért ideális választás teraszok aljzatának kiegyenlítésére.

Az aljzatkiegyenlítőt több fajta felületre is lehet alkalmazni (kő, beton, fafelületre) viszont érdemes elolvasni, hogy a különböző gyártók mit javasolnak a m2 eloszlásra. 

Többször felmerül az a kérdés, hogy az aljzatkiegyenlítőt lehet-e több rétegben leteríteni. A válasz határozott igen. Amennyiben úgy érezzük, hogy nem tökéletesen egyenes a felület akkor lehetséges még egy réteg aljzatkiegyenlítő felhordása. Viszont van pár dolog amire mindenképpen figyelnünk kell, ha ilyen típusú munkára adjuk a fejünket. Az egyik, hogy a lehetséges vastagság ne haladja meg 2,5 centimétert a másik, hogy egy réteg vastagsága körülbelül 1 centi szokott lenni. Egy újabb réteg felhordása csak akkor engedélyezett, ha az előző teljes egészben megszáradt. Viszont mindenféleképpen meg kell azt említenünk, hogy az ajánlott vastagság gyártóként és termékfajtáként eltérhet. Ezért használat előtt mindenféleképpen javasoljuk olvassátok el csomagoláson mit javasolnak gyártók és kövessétek az utasításokat.

Egy másik kardinális kérdés, amikor ilyen terméket vásárlunk, az a megkötési idő. Az aljzatkiegyenlítők száradási ideje fajtájuktól eltérően változhat. Vannak olyan aljzatkiegyenlítő anyagok melyeknek a száradási ideje 24 óra, viszont léteznek olyanok is, amelyek 2-3 óra után már teljesen szilárd állapotúak lesznek. 

Aljzatkiegyenlítő választása

Sokszor felmerül az a kérdés, hogy „milyen aljzatkiegyenlítőt vegyek”? Erre a kérdésre önmagában nagyon nehéz válaszolni, hiszen számos tényezőt kell figyelembe venni. Először is azt, hogy milyen maga a felület és hogy milyen állapotban van. Kül – vagy beltéren szeretnénk-e használni, mint ahogy korábban említettük ez lényeges kérdés, hiszen a kültéri aljzatkiegyenlítőkben olyan adalékanyagok vannak, amik segítségével jobban ellenáll a fagyhatásoknak. Lényeges kérdés, hogy milyen burkolatot szeretnék lerakni és hogy mekkora terhelés fogja érni. Ezeket a kérdéseket mindenképpen végig kell gondolnunk, mielőtt aljzatkiegyenlítőt választunk.

 

Felület tisztitás

Az első lépés az aljzatkiegyenlítő használata előtt, hogy megtisztítsuk a felületet a szennyeződésektől és a különböző törmelékektől. Ez azért fontos, mert így megelőzhetjük a nem szakszerű aljzatkiegyenlítést. Miután megtisztítottuk a felületet érdemes felporszívóznunk, hogy az apró porszemcsék se akadályozzák meg azt, hogy tökéletes eredményt érjünk el.

Környezet védelme

Miután megtisztítottuk a felületet, a következő lépés, hogy a környezetet megóvjuk a munkálatokkal járó szennyeződésektől. Ragasszuk le a különböző sarkokat, szegőket, éleket, bútor és - padlószegélyeket. Ez történhet papírral és fóliával is.

 

Felhordás

Most, hogy elvégeztük az előkészületi lépéseket következhet maga az aljzatkiegyenlítő felhordása. Azonban itt egy nulladik lépésként fel kell hordanunk az aljzatkiegyenlítő alapozót, annak érdekében, hogy meg legyen a megfelelő tapadás és vízzárás. Ezután következik az aljzatkiegyenlítő összekeverése. A por állagú anyagot vízzel összeöntjük (a víz mennyiség gyártótól és az aljzatkiegyenlítő fajtájától függően eltérhet, ezért érdemes elolvasni a csomagoláson a javasolt víz mennyiségre tett javaslatot). Ezután keverő gép segítségével összekeverjük az aljzatkiegyenlítőt és a vizet. Fontos, hogy a kapott anyag ne legyen csomós. Amikor ezekkel a folyamatokkal végeztünk, egy híg állapotú folyós anyagot fogunk kapni. Ezután következik a felhordás. Ammennyiben nagyobb területet szeretnék lefedni, akkor érdemes szakember segítségét kérni, hogy elkerüljük a nem megfelelő aljzatkiegyenlítést. Amennyibben mi magunk szeretnénk elvégezni a munkát, úgy egyszerre csak annyi anyagot öntsünk a padlóra, amivel kényelmesen tudunk dolgozni. A munkához szükségünk lesz egy nagyobb méretű betonsimítóra, annak érdekében, hogy szép egyenletes felület tudjunk létrehozni.  Ezen felül a munkához mindenképpen kelleni fog egy tüskés henger is. Ez azt a célt szolgálja, hogy a munka közben keletkezett légbuborékokat eltüntessük.

Utómunka

Miután elvégeztük a munkát, lehetséges, hogy szükséges utólagos javításokat eszközölnünk. Az aljzatkiegyenlítő száradási idejét megvárva (ez lehet 2-3 óra vagy 1 nap, ez az aljzatkiegyenlítő fajtájától függ) elkezdhetjük az olyan felületek keresését, amelyek szintezése eltérő. Ezekre a felületekre egy új aljzatkiegyenlítő réteget érdemes alkalmazni. Fontos, hogy keverjük egy kicsit sűrűbbre az aljzatkiegyenlítőt annak érdekében, hogy ne folyjon olyan területekre, amik már a nekünk megfelelő állapotban vannak.

Eszközök és anyagok, amelyekre mindenféleképpen szükséged lesz az aljzatkiegyenlítés elvégzéséhez:

-        Aljzatkiegyenlítő alapozó

-        Zsákos aljzatkiegyenlítő

-        Munkavédelmi kesztyű

-        Nagyobb méretű beton simító

-        Vízimérték

-        Fóliák

-        Ragasztó

-        Tüskés henger

-        Vödrök

-        Keverőgép

 

Összefoglaló

A legújabb blogban bemutattuk nektek, hogy mi az az aljzatkiegyenlítő és pontosan mire használható. Láthattuk, hogy bár egyszerűnek tűnik a folyamat, számos olyan buktató van, amit, ha nem veszünk figyelembe akkor a végeredményünk rossz minőségű lesz. Lépésről-lépésről végig vettük, hogy az egyes folyamatok, miként követik egymást és külön kitértünk azokra a részletekre, amikre külön nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Amennyibben szeretnétek még több cikket olvasni az építőanyagok világából, akkor azt itt tudjátok megtenni.

További akcióinkról és híreinkről pedig a Facebook oldalunkon tudtok tájékozódni.