A gipszkartonozás második lépése a glettelés, ami szintén nagyon fontos folyamat, hiszen ahhoz, hogy megfelelő simaságú falat kapjunk. Ez azért fontos, hogy a festésnek, tapétázásnak megfelelő alapja legyen. A mai blogban a gipszkarton glettelés folyamatait fogjuk bemutatni. Kitérünk arra, hogy milyen minőségi szintjei vannak a glettelésnek, illetve mik azok a tényezők, amire nagy odafigyelést kell fordítanunk. Amennyiben érdekelnek építőanyaggal kapcsolatos írásaink, akkor javasoljuk korábbi blogjainkat, ahol már szót ejtettünk a szigetelésekről, a geotextíliáról, és számos más témáról.
Miért fontos a gipszkarton glettelés?
A gipszkarton falak és mennyezetek glettelése elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy a felület sima, esztétikus és hosszú távon tartós legyen. A gipszkarton lapok illesztéseinél, csavarhelyeinél és éleinél keletkező egyenetlenségek glettelés nélkül jól láthatóak maradnának, különösen festés vagy tapétázás után. A glettelés célja ezek eltüntetése és egy egységes, homogén alap kialakítása.
Emellett a megfelelően kivitelezett glettelés segít megelőzni a repedések kialakulását is, különösen az illesztések mentén. Ez nemcsak a megjelenésre, hanem a szerkezet tartósságára is pozitív hatással van. Ha szakszerűen történik a glettelés, a falfelület könnyebben tisztítható, jobban ellenáll a párának, és a későbbi felújítási munkák (pl. újrafestés) is egyszerűbbé válnak.
Glettelés minőségi osztályok
Amikor gipszkarton glettelésről beszélünk mindenképpen szót kell ejtenünk a glettelés minőség osztályáról, melyeket négy osztályba sorolunk. Ezek az osztályok a következők: alap minőség (q1), normál minőség (q2), magas minőség (q3), különleges glettelés (q4). A q jelölés az angol „quality” szóból származik.
Alap minőség (q1): Az alap minőség azt jelenti, hogy a gipszkartonok közötti hézagokat glettel kitöltjük. Ez lényegében az első lépés. A hézagok között javasolt használni üvegszálas hézagerősítő szalagot. Ez megakadályozza a későbbiekben, hogy a hézagok mentén repedések alakuljanak ki. Ennél a lépésnél még nem törekszünk az esztétikus megjelenésre, egyszerűen csak a hézagokat tüntetjük el. Ehhez ajánlott használni spaklit és glettvasat.
Normál minőség (q2): A következő minőségi szint a normál minőség. Ez az úgynevezett normál glett. Ebben a szakaszban fel kell vinnünk a második réteg glettet a gipszkartonfelületre a hézagoláson kívül. Miután megszáradt a glett meg kell csiszolnunk a felületet. Amennyibben sikerül elsőre szinte tökéletes simaságú falfelületet elérnünk, akkor lényegégen elértük a következő minőségi szintet.
Magas minnőség (q3): Amennyiben nem sikerült elsőre tökéletes simaságú felületet elérni, akkor meg kell ismételni a folyamatot. Ennél a glettelési szintnél a már megszáradt rétegre újra felhordjuk a glett anyagot. Ügyeljünk arra, hogy vastagabb rétegben kenjük fel a glettet. Ez azért fontos, mert így az estleges hibákat ki tudjuk egyenlíteni. Emellett figyelnünk kell arra, hogy a hézagokon túl a megszáradt felületet szintte tükörsimára kell csiszolnunk. Az így kapott felület már ideális arra, hogy tapétázzuk vagy fessük.
Különleges glettelés (q4): Ez már a legmagasabb minőségi szintet képviseli. Ilyenkor a célunk, hogy semmilyen felületi hiba vagy egyenetlenség ne legyen észrevehető. Ez a módszer már magas szintű tudást és speciális szerszámokat igényel, ezért mindenféleképpen érdemes szakember segítségét hívni az ilyen típusú munkákhoz.
Mikor kell a gipszkartont glettelni
A gipszkarton falak glettelése elsősorban a sima, esztétikus felület kialakítását szolgálja, de nem minden esetben kötelező. A döntés attól függ, hogy milyen felületképzés kerül a gipszkartonra, illetve milyen szerepet tölt be az adott falfelület.
Mikor szükséges a glettelés?
A legtöbb esetben a gipszkarton táblák hézagolása és simítása elengedhetetlen, mivel a lapok között illesztési mélyedések, a csavarhelyeknél pedig felületi egyenetlenségek keletkeznek. Glettelésre az alábbi helyzetekben mindenképp szükség van:
Festés előtt: A gipszkarton közötti hézagokat, élvédőket és csavarfejeket ki kell simítani, hogy a festék egyenletesen fedjen. Ilyenkor legalább Q2 minőségű glettelésre van szükség, esztétikai igényességtől függően akár Q3 vagy Q4 is indokolt lehet.
Tapétázás előtt: Különösen a vékony vagy világos tapéták alatt könnyen kirajzolódnak a felületi hibák, ezért a tapétázás előtti glettelés szinte mindig ajánlott.
Dekoratív vakolat vagy strukturált festés előtt: Bár ezek részben elfedhetik az apróbb hibákat, a megfelelő tapadás és tartósság miatt itt is fontos egy jól előkészített, sima alap.
Felújítás során: Ha régi glettelés vagy bevonat eltávolítása után újra láthatóvá válik a gipszkarton felület, az új glettelés segít egységes és javított réteget létrehozni.
Gipszkarton glettelés feltételei
A sikeres gletteléshez elengedhetetlen, hogy a munkavégzés előtt minden körülmény megfelelő legyen. Az alábbi feltételeket mindenképp teljesíteni kell:
Száraz, stabil szerkezet: A gipszkarton lapok legyenek szakszerűen rögzítve (csavarozva vagy ragasztva), és ne mozogjanak.
Tiszta, pormentes felület: A glettelés előtt portalanítani kell a lapokat, különösen a hézagok és csavarfejek környékén.
Megfelelő hőmérséklet: A helyiség hőmérséklete ideálisan 10–25°C között legyen – túl hidegben vagy melegben a glettanyag nem megfelelően köt.
Optimális páratartalom: A levegő páratartalma ne legyen túl magas (ideális: 40–60%), különben a glettelés száradása elhúzódhat vagy hibás lehet.
Megfelelő világítás: Fontos a jó fényviszonok biztosítása, hogy az egyenetlenségek jól észrevehetők legyenek glettelés és csiszolás közben.
Gipszkarton glettelés menete
Először is, olyan gipszkartont szabad glettelni, ami szerkezetileg már kész van, legyen ez válaszfal vagy előtétfal. Ez azért fontos, mert így nem kell feleslegesen kétszer dolgoznunk. Hiszen amennyibben szerkezetileg változtatunk a falon, akkor sérül a glettelt felület is. Az otthoni falaknál érdemes a magas minőségű glettelési szintet (q3) szem elől tartani.
Fontos az előkészület. Először is használjuk takarófóliát annak érdekében, hogy megvédjük környezetünket a szennyeződésektől. Szerezzünk be szerszámokat, glett anyagot stb. Ma már tudunk vásárolni készre kevert glettet, amivel már azonnal tudunk dolgozni, nem szükséges a por alapú anyagot és a vizet összekeverni. Figyeljünk arra, hogy a kész gletteknek van szavatossági idejük.
Előkészületek a gipszkarton gletteléséhez
Mielőtt elkezdenénk a gipszkarton glettelését, fontos alaposan felkészülni, hogy a munka gyorsan és zökkenőmentesen haladjon. Ez nemcsak a megfelelő anyagok és szerszámok beszerzését jelenti, hanem a munkaterület előkészítését is.
Szükséges eszközök és anyagok:
-
Glettanyag – választhatunk por állagú, vízzel kikeverendő vagy előre bekevert, vödrös kiszerelésű glettet. A finomszemcsés változat ideális a befejező réteghez, míg a durvább szerkezetű anyag a hézagok feltöltéséhez és élvédők rögzítéséhez megfelelő.
-
Víz és keverőedény – poralapú glett esetén keveréshez tiszta vízre és egy strapabíró vödörre lesz szükség.
-
Keverőszár és fúrógép – a sima, csomómentes állag eléréséhez használjunk elektromos keverőt.
-
Spaklik és glettvasak – különböző méretű szerszámokra lesz szükség a pontos felhordáshoz és eldolgozáshoz.
-
Lepkesimító vagy lehúzó – a nagyobb felületek gyors és egyenletes gletteléséhez ideális eszköz.
-
Csiszolóeszközök – lehet kézi csiszoló keret csiszolópapírral, vagy gépi megoldás, ha nagyobb felülettel dolgozunk.
-
Bandázs vagy hézagerősítő szalag – a gipszkarton táblák illesztéseinél elengedhetetlen. Lehet papírból vagy üvegszálból, mindkettő segít megakadályozni a későbbi repedéseket.
-
Élvédők – különösen sarkoknál és ajtónyílásoknál fontosak a sérülések elkerülése érdekében. Fém vagy műanyag kivitelben is elérhetők.
-
Takarófólia, maszkolószalag – védd a padlót, nyílászárókat, konnektorokat és más érzékeny felületeket.
-
Vakolódoboz, szalag vagy fedőlap – a szerelvénydobozokat ideiglenesen lefedhetjük, hogy ne kerüljenek szennyeződés alá.
A minőségi osztály és a glettanyag kiválasztása
A glettelés során nemcsak az eszközök számítanak, hanem az is, hogy milyen minőségi osztályú felületet szeretnénk elérni. Ez nagyban befolyásolja a felhasznált anyag típusát:
Q1 és Q2 szinthez elegendő lehet egy egyszerűbb glettanyag, amely gyorsan köt, jól terül és könnyen csiszolható. Ezek elsősorban alapfelületek, vagy kevésbé látható szerkezeti részek esetén jellemzők.
Q3 és Q4 szinthez finomabb összetételű glettanyag szükséges, amely több rétegben is jól kezelhető, és lehetővé teszi a szinte tökéletesen sima, festésre kész felület kialakítását.
A megfelelő glettanyag kiválasztása külön figyelmet igényel: ha összhangban van a projekt elvárásaival, a végeredmény nemcsak esztétikus lesz, de tartós is. Ha előre tisztában vagyunk azzal, milyen Q-osztályra van szükség, egyszerűbb megfelelő alapanyagot és technikát választani.
Glettelő anyag előkészítése
A glettelés minősége már az előkészítési fázisban eldől, ezért érdemes körültekintően eljárni a glettanyag bekeverése során. A megfelelő állag és a gyártói utasítások betartása elengedhetetlen a könnyű feldolgozhatóság és a tartós végeredmény szempontjából.
A glett keverésének menete:
Ellenőrizd a csomagolást
A por állagú glettanyag minden csomagolásán megtalálható a gyártó által javasolt keverési arány, illetve az is, hogy az adott kiszerelés mekkora felületre elegendő. Ezeket az útmutatókat mindig pontosan be kell tartani.
A keverés helyes sorrendje
A vizet öntsd először a keverőedénybe (vödörbe), és csak ezt követően adagold hozzá fokozatosan a glettport. Ez segít elkerülni a csomósodást, és megkönnyíti a homogén massza kialakítását.
Pihentetés, majd keverés
Miután a glettport hozzáadtad a vízhez, hagyd állni néhány percig, majd keverd alaposan össze elektromos keverőgéppel vagy keverőszárral. A cél egy lágy, krémes állagú, egységes massza elérése – se túl híg, se túl sűrű ne legyen.
Állag beállítása
Ha a keverék túl folyósra sikerül, adhatsz hozzá még egy kevés glettport; ha túl sűrű, kis mennyiségű vízzel javítható. Fontos, hogy mindig apránként módosítsd az arányokat, nehogy felboruljon a keverék egyensúlya.
Kis adagokban dolgozz
Kezdetben érdemes kisebb mennyiséget keverni, különösen, ha nincs sok tapasztalatod. A glettanyag viszonylag gyorsan köt, és ha nem tudod időben felhasználni, kárba mehet az elkészült keverék.
Gipszkarton glettelés
A gipszkarton glettelése során célunk, hogy a lapok találkozásainál és rögzítési pontjainál keletkezett egyenetlenségeket eltüntessük, és teljesen sima felületet hozzunk létre. Egy átlagos, festésre előkészített felület (pl. Q3-as minőségi szint) eléréséhez általában két glettelési rétegre van szükség.
Első réteg – hézagkitöltés és megerősítés
Hézagok és rések feltöltése:
Spakli és glettvas segítségével töltsd ki a gipszkarton táblák közötti hézagokat. Fontos, hogy a glettanyagot egyenletesen nyomd bele a résekbe, légbuborékok nélkül.
Bandázsszalag beágyazása:
A még nedves glettbe helyezd bele az üvegszövetből vagy papírból készült hézagerősítő szalagot. Ez megakadályozza a későbbi repedéseket, és segít megerősíteni az illesztéseket.
További glettanyag a szalagra:
A szalag beágyazása után vigyél fel egy vékonyabb réteg glettet a szalag tetejére, és húzd el simán a felületen.
Csavarfejek elfedése:
Ellenőrizd, hogy a csavarok nem állnak-e ki a lap síkjából. Ha szükséges, hajtsd mélyebbre őket, majd gletteld le ezeket is külön.
Ezzel az első réteg elkészült. A glett száradási ideje általában 24 óra, de ez függ a páratartalomtól és a hőmérséklettől is. A második réteg felvitele előtt győződj meg róla, hogy a felület teljesen száraz, és nincsenek rajta kiálló glettmaradványok.
Második réteg – fedőglettelés és simítás
Fedőréteg felvitele:
Helyezz egy adag glettet a glettvasra, majd spakli segítségével oszlasd el a falon. Törekedj a határozott, de finom simító mozdulatokra, hogy a glett egyenletesen fedje a felületet.
Nagyobb felületek kezelése:
Nagy falfelületek simításához érdemes felületsimító lepkét használni, amivel könnyebben elkerülheted a csíkokat és egyenetlenségeket.
Sarkok és élek kialakítása:
A falélek védelméhez használj fém élvédőket, amelyeket még az első réteg glettelésekor rögzíthetsz, majd a második réteggel is áthúzhatod őket.
Szerelvénydobozok takarása:
Az aljzatok, kapcsolódobozok környékét érdemes maszkolószalaggal vagy vakolódobozokkal megvédeni a glettfröccsenésektől.
Csiszolás
A gipszkarton glettelésének egyik legfontosabb és utolsó lépése a csiszolás, amelynek célja a tökéletesen sima, hibamentes felület kialakítása. Ez a művelet adja meg a fal végső minőségét, ezért érdemes alaposan és türelmesen végezni.
Mire figyelj csiszolás közben?
Csak teljes száradás után kezdj hozzá:
A második glettelési réteg felvitele után meg kell várni, míg a glett teljesen megszárad. Ennek ideje általában 24 óra, de a hőmérséklet és a páratartalom is befolyásolhatja.
Finom csiszolópapírt vagy csiszolóvásznat használj:
A munkához kézi csiszolót vagy csiszolórácsot érdemes alkalmazni. Finomszemcsés (pl. 180–240-es) csiszolóanyaggal dolgozz, így könnyen eltüntetheted az apróbb egyenetlenségeket anélkül, hogy felsértenéd a felületet.
Egyenletes nyomással dolgozz:
Fontos, hogy az egész felületen azonos erővel végezd a csiszolást. Így elkerülhető, hogy mélyedések vagy csíkok alakuljanak ki.
Óvatosan a hézagerősítő szalaggal:
Ne csiszold túl a hézagoknál lévő részeket! Ügyelj rá, hogy ne sértsd meg a szalagot, sem a gipszkarton lapok kartonborítását. Ha ezek megsérülnek, újra kell glettelni az adott szakaszt.
Ellenőrizd a felületet fény alatt:
A csiszolás után nézd meg a felületet oldalirányú fényben – így könnyen észreveheted az apróbb hibákat, és ha szükséges, végezhetsz utólagos javítást egy vékony glett réteggel.
Glettelés házilag vagy szakemberrel – Melyik éri meg jobban?
Felmerül a kérdés, hogy a gipszkarton glettelést mi magunk csináljuk vagy bízzuk-e szakemberre? Gyakorlottabb otthoni mesterek, akik szeretnek barkácsolni nyugodtan belevághatnak maguk is a glettelésbe. Lehetséges, hogy nekik is hosszabb időbe fog tartani a munka, viszont megspórolják a mester munkadíját. Abban az esetben, ha kevésbé mozgunk otthonosan a barkácsolás világában és szorít minket az idő, akkor azt javasoljuk, hogy mindenképpen kérjünk segítséget szakembertől.
Gipszkarton glettelés árak
A gipszkarton glettelés árak sok tényezőtől függenek, amiket most be szeretnénk mutatni nektek. Az első tényező a felület nagysága. Az ár kedvezőbb, ha csupán egyetlen fal gletteléséről van szó, mintha egy teljes üzlethelység vagy iroda glettelését kellene elvégezni. Ami az anyagválasztást illeti: korábban már írtunk a kész glettekről, amikkel már rögtön lehet dolgozni, nem szükséges összekeverni a por anyagot és a vizet. Ezek az anyagok általában vödrös kiszerelésben kaphatóak és magasabb az áruk, mint a hagyományos gletteknek. Kisebb felületű munkák esetén érdemes ezt a fajta glettet választani. A következő árbefolyásoló tényező a szakember. Minden szakember más áron dolgozik, ezért érdemes több árajánlatot kérni, illetve dönthetünk úgy is, hogy mi magunk végezzük el a munkát.
A mai blogban bemutattuk nektek milyen minőségi szintjei vannak a gipszkarton glettelésnek. Ezután áttekintettük, hogyan kell egy glettelést kivitelezni gipszkartonok esetében, illetve a költségekre is kitértünk. Amennyibben nem szeretnél lemaradni aktuális híreinkről, akcióinkról kövess minket Facebookon.
