EPS

Az EPS (expandált polisztirol) nyílt cellaszerkezetű lap. Jellemzője, hogy jó hőszigetelő képességű, viszont a nedvességtűrő képessége nem túl jó. Az EPS lapokat a ház homlokzatához szokták rögzíteni (H80: piros csíkkal jelölik), a lépésálló fajtája alkalmas a padlóban a beton alatti szigetelésre (N100: sárga csíkkal jelölik), illetve ettől nagyobb terhelés esetén alkalmas garázsok, lapostetők vízszintes szigetelésére (N150: fekete csíkkal jelölik). A grafitos EPS-ek 20%-kal jobb hővezető képességűek, és hozzávetőleges a piaci áruk is ennyivel magasabb. Számítások alapján általában a hő 25-30%-a a falon át távozik, ezért nagyon fontos ezek megfelelő szigetelése. A külső hőszigetelés talán a legismertebb és legelterjedtebb módja a hőveszteség csökkentésének. Ilyenkor a külső falat egy plusz réteggel takarjuk le, ezzel is növelve ingatlanunk hőtartó képességét. Az EPS lapokat a felrakás előtt célszerű olyan védett helyen tárolni, ahol nem éri csapadék, mert az expandált polisztirol nem vízálló. Kattints EPS termékeinkért ide.

Az EPS homlokzati hőszigetelés egyik legnagyobb előnye a kiváló ár-érték arány, valamint az egyszerű kivitelezés. Emellett fontos megjegyezni, hogy bár az EPS jó hőszigetelő, nem teljesen vízálló, ezért nedves környezetben nem javasolt. Aki még hatékonyabb megoldást keres, annak érdemes megismerkednie a grafitos hőszigetelés lehetőségével.

Mi az eps? 

Az EPS (expandált polisztirol) egy könnyű, fehér színű hőszigetelő anyag, amelyet habosított polisztirolból gyártanak. A szerkezete zárt cellás, de nem teljesen vízzáró, ezért nedvességre érzékenyebb, mint az XPS. Kiváló hőszigetelő képessége és kedvező ára miatt elsősorban homlokzati szigeteléshez, födémekhez és belső térben történő hőszigeteléshez alkalmazzák. Kapható különböző nyomószilárdsággal és sűrűséggel (pl. EPS80, EPS100), valamint szürke színű, grafitos változatban is (grafit EPS), amely jobb hőszigetelési értéket kínál.

Grafitos EPS

Sokakban felmerül, hogy mi a különbség a hagyományos expandált polisztirol és ennek a grafitos EPS verziója között. A két anyag között a nevében már meg is találjuk a kérdésünkre a választ. A hagyományossal ellentétben grafit adalékokat adnak a laphoz. Ez azért nagyszerű, mert körülbelül 25%-kal nő a hőszigetelési képessége a hagyományos hungarocell laphoz képest. Ez azt jelenti, hogy a grafitos szigetelés esetében a vékonyabb lappal ugyanazt a szigetelés értéket el tudjuk érni, mint a hagyományos vastagabb EPS-sel. Érdekesség, hogy a grafitos hungarocell nyomószilárdsága 100-as, ami azt jelenti, hogy lépésálló EPS-ként is használható, vagyis padlásfödém szigetelésre is tökéletesen alkalmas, illetve padlófűtés lehelyezése esetén tovább melegen tartja a padlót. Hátrányai között megemlíthető, hogy nyáron könnyebben felforrósodik a sötétebb színéből adódóan, így némileg nehezebb vele dolgozni. A gyártók már tettek ez irányokba lépéseket, hogy ezt a problémát kiküszöböljék, még pedig olyan felületkezelővel vonják be a táblákat, hogy az a fényt visszaverje.Grafitos EPS termékeinket itt tudjátok megnézni.

Sokan kérdezik: miért jobb a grafitos hőszigetelő rendszer? A válasz egyszerű: a grafit adalékanyag visszaveri a hősugárzást, így az anyag kevesebb hőt enged át. Azonban nem árt tudni, hogy a grafitos hőszigetelés hátrányai között szerepel, hogy a sötétebb színe miatt könnyebben felmelegszik a napsütésben, így a felrakás során külön figyelmet igényel. Ezért mindig árnyékos időben, vagy fényvisszaverő bevonattal ellátott változatot érdemes használni.

EPS felrakása

Először megtisztítjuk a fogadó felületet a szennyeződésektől és kijavítjuk a súlyos hibákat. Fontos, hogy az alapfelület tiszta, száraz, egyenletes, hézag- és porlásmentes legyen. Következő lépésként felrakjuk a lábazati - más néven indító - sínt. A rögzítés úgy történik, hogy a beton vagy téglafalban vízszintesen 50-80 centiméterenként lyukakat fúrunk, majd beütő dübelekkel rögzítjük. Fontos: a lábazati sín szélessége akkora legyen, mint a felhasználni kívánt szigetelés vastagsága. Toldóelemmel összeköthetjük a síneket és a hézagkitöltővel elháríthatjuk a fal egyenletlenségéből adódó különbségeket. Hőszigetelő lapok felragasztása a felületre: alkalmazhatjuk a  perem-pont módszert. Ekkor a lap szélét 5-6 centiméter ragasztó csíkkal bekenjünk, illetve a tábla közepére 3 „pogácsát” rakunk. A másik megoldás, hogy a tábla teljes terjedelmét bekenjük ragasztóval. Nagyon fontos, hogy a lapok közötti fugába nem kerülhet ragasztó, mert hőhíd alakul ki. Következő lépés a dübelezés. A dübeleket olyan helyre rakjuk, ahol a tábla alatt van ragasztó. Azért szükséges mert, így elkerüljük a „matrac” effektust, ami a vakolat megrepedezéséhez vezet és jobban ellenáll a szél szívóerejének. Abban az esetben, ha a ragasztó elengedi a lapot, ettől a dübel még tartja. Típusai szerint lehet műanyag vagy fém szeggel, „süllyesztett” pogácsás vagy „süllyesztett” önmetsző. Dübelezés után a ragasztóba ágyazva felhelyezzük az élvédőket. Felhordjuk a rendszerragasztót, amibe beleillesztjük az üvegszövetet 10-10 centi átfedéssel. Ügyeljünk arra, hogy a nyílászárók sarkainál erősítsük meg egy 45º-ban felragasztott újabb üvegszövet darabbal. Ezután simára gletteljük a rendszerragasztót majd hagyjuk megkötni. Színezővakolatok felhordása előtt az alapfelületek nedvszívó képességének csökkentésére és kiegyenlítésére, valamint a tapadás javítására vakolatalapozót használjunk! Végső lépésként jön a dekoratív színvakolat felhordása. A színező vakolat kötőanyaga általában a diszperziós, szilikon és szilikát alapú bázisok. 1 m2 felületre átlagosan 0,2 kg színt szükségszerű felvinni.   A színező vakolat fajtáji lehetnek kapart (gördülő szemcse nélküli), dörzsölt (gördülő szemcsés), illetve lábazati műgyantás (ezt hívják lábazati gyöngynek).

XPS

Térjünk át a talán egyik legkényesebb szigetelési területre, a lábazatra. Az első és legfontosabb, amit ki kell jelentenünk, hogy a lábazatot éri a legtöbb külső mechanikai hatás. Emiatt egy különleges szigetelőanyaggal, az úgynevezett expandált polisztirol lapokkal (XPS) szokták lefedni. Az XPS-ek jellemzője az EPS-ekkel szemben, hogy zárt cellával rendelkeznek és nem veszik fel a vizet, vagyis így olyan helyre is elhelyezhető, ahol viszonylag sok víz előfordul. Magas nyomószilárdságának köszönhetően évekig ellenáll a terhelésnek. Remek fagyállósági tulajdonsága miatt évekig távol tartja a hideget házunktól. Sokaknál felmerül a kérdés, hogy kinézetre miben különbözik egymástól. Az EPS lapok fehérek (kivétel ezek alól a grafitos hőszigetelő EPS-eket, amik szürkék) ehhez képest az XPS lapokat különböző színben lehet kapni. Ezt gyártótól függ, hogy milyen színben lehet kapni. XPS lapjainkat itt találjátok.

Az XPS lapok zárt cellás szerkezetüknek köszönhetően vízálló hungarocell kategóriába sorolhatók, mivel gyakorlatilag nem szívják magukba a nedvességet. Ez a tulajdonság különösen fontossá teszi őket ott, ahol az EPS már nem tud megfelelően teljesíteni, például lábazatoknál vagy a talajjal érintkező falaknál.

XPS felrakása

Az XPS felrakása hasonló módon történik, mint az EPS lapoké azonban itt nincs szükség lábazatindító profilra hiszen a hőszigetelő rendszer közvetlen érintkezik a talajjal. Az XPS lapokat 3 ponton szükséges bekenni ragasztóval, majd síkba felhelyezzük. Figyelünk kell, hogy kötésbe helyezzük el a lapokat. Ezek után következik a dübelezés. 1m2-nyi felületre 6 db dübelt érdemes rakni. Ezután felvisszük a rendszerragasztót és beágyazzuk az üvegszövetet 10 centis átfedéssel. A megszáradt ragasztóra felvisszük az alapozót. Utolsó lépésként felhordjuk a a díszítő vakolatot, ami általában lábazati gyöngy.

Az XPS szigetelés felrakása során kulcsfontosságú, hogy a táblák illesztései pontosak legyenek, és ne maradjanak közöttük rések. A vízzáróság fenntartása érdekében ajánlott speciális XPS-hez való ragasztót és dübelt használni, amelyek biztosítják a hosszú távú stabilitást. Az XPS felületre kerülő vízálló vakolat és lábazati gyöngy emellett megvédi a szigetelést az UV-sugárzástól és a mechanikai sérülésektől is.

Xps vagy eps? 

Mindkét anyag kiváló hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkezik, de más-más felhasználási területeken javasolt az alkalmazásuk. Az EPS olcsóbb, jól szigetel és könnyen alakítható, viszont kevésbé ellenálló a nedvességgel és mechanikai terheléssel szemben. Az XPS (extrudált polisztirol) ezzel szemben sűrűbb, zártabb cellaszerkezetű, így jobban ellenáll a víznek és a mechanikai hatásoknak. Ezért az XPS ideális például lábazatok, pincefalak, padlók vagy akár fordított rétegrendű lapostetők szigetelésére. 

Amikor felmerül a kérdés, hogy xps vagy eps szigetel jobban, fontos figyelembe venni a teljes környezetet. Általánosságban elmondható, hogy a grafitos EPS hővezetési értéke szinte azonos az XPS-ével, így hőszigetelés szempontjából mindkettő kiváló. Ugyanakkor nedvességállóságban és mechanikai szilárdságban az XPS a nyerő.

Nyomószilárdság 

Az XPS hőszigetelő lapok nyomószilárdsága jellemzően magasabb, mint az EPS-é. Míg az EPS80 típus például kb. 80 kPa terhelést bír el, addig az XPS lapok akár 300–700 kPa nyomószilárdsággal is rendelkezhetnek. Ezért az XPS-t olyan helyeken célszerű használni, ahol nagy mechanikai terhelésnek van kitéve a szigetelés – például lábazatok, garázsbejárók, padlók esetében. 

Eredmény: Nyomószilárdság szempontjából az XPS a jobb választás. 

Vízállóság 

Az XPS egyik legnagyobb előnye az EPS-sel szemben, hogy szinte teljesen vízzáró. Zárt cellaszerkezete révén minimális nedvességet vesz fel, még hosszú távon is. Az EPS ugyan zárt cellás, de a cellák között található pórusok miatt hajlamosabb a víz felszívására, így nedves környezetben nem ideális. 

Eredmény: Nedvességállóság tekintetében egyértelműen az XPS az előnyösebb. 

Ár  

Az EPS legnagyobb előnye az ára. Jelentősen kedvezőbb árú, mint az XPS, ami különösen fontos lehet nagyobb felületek, például homlokzatok szigetelésekor. Az árkülönbség akár 30-50%-os is lehet, típustól és vastagságtól függően. 

Eredmény: Ár szempontjából az EPS a gazdaságosabb választás. 

Melyik szigetel jobban? 

A szigetelőképesség a hővezetési tényező (λ-érték) alapján mérhető. A sima fehér EPS esetében ez általában 0,038–0,040 W/mK, míg a grafitos EPS akár 0,030–0,032 W/mK értéket is elérhet. Az XPS szigetelőképessége hasonló vagy kicsivel jobb, 0,030–0,035 W/mK között mozog. 

Eredmény: Ha csak a hőszigetelés mértékét nézzük, akkor a grafitos EPS és az XPS szinta azonos eredményeket nyújtanak – tehát döntetlen, felhasználástól függően. 

A különbségek jobban megérthetők, ha összevetjük más típusokkal is. A kőzetgyapot szigetelés különbség az EPS-hez képest leginkább a páraáteresztő képességben és a tűzállóságban mutatkozik meg: a kőzetgyapot nem éghető, viszont drágább és nehezebb vele dolgozni. Ha tehát a hőszigetelő teljesítményt helyezzük előtérbe, a grafitos EPS és az XPS áll az élen, míg akusztikai és tűzvédelmi célokra a kőzetgyapot lehet jobb választás.

Melyik jobb lábazati szigeteléshez? 

Lábazatoknál fontos a vízállóság, szilárdság és fagyállóság – ezekben az XPS verhetetlen. Nem szívja fel a nedvességet, ellenáll a fagynak és a talajjal érintkező környezetben is stabil marad. 

Eredmény: Lábazati szigeteléshez az XPS az egyértelműen jobb választás.

Melyik jobb homlokzati szigeteléshez? 

Homlokzati hőszigetelésnél az anyag súlya, ára és hőszigetelő képessége a döntő. Az EPS könnyű, jól ragasztható, és sokkal kedvezőbb áron elérhető, mint az XPS. Emellett a vakolatrendszerekhez is jobban illeszkedik. 

Eredmény: Homlokzatra az EPS a leggazdaságosabb és legpraktikusabb megoldás

Kőzetgyapot vagy EPS

Sokan teszik fel a kérdést: kőzetgyapot vagy EPS a jobb választás hőszigeteléshez? A válasz attól függ, milyen célra és milyen környezetben szeretnénk használni az anyagot.

A kőzetgyapot szigetelés természetes alapanyagból – olvadt bazaltkőből – készül, és legnagyobb előnye, hogy nem éghető, valamint kiváló páraáteresztő képességgel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a falak „lélegeznek”, vagyis nem reked meg bennük a nedvesség, így csökken a penészedés veszélye. Emellett a kőzetgyapot hangszigetelésben is jobb, ezért gyakran alkalmazzák belső válaszfalakban, tetőtérben vagy homlokzatokon, ahol a zajcsökkentés is fontos szempont.

Az EPS hőszigetelő rendszer ezzel szemben könnyebb, olcsóbb és egyszerűbben kivitelezhető. Kiváló hőmegtartó képessége miatt homlokzatokra, lábazatokra és födémekre is tökéletes választás, azonban páraáteresztő képessége korlátozott, és nem tűzálló.

Mi a különbség az EPS és az XPS között

Az EPS (expandált polisztirol) és az XPS (extrudált polisztirol) sokban hasonlít egymásra, de szerkezetük és tulajdonságaik alapján különböző felhasználási területekre valók.

Az EPS nyitottabb cellaszerkezettel rendelkezik, emiatt kevésbé vízálló hungarocell típus, viszont jól szigetel és kedvező árú. Homlokzati hőszigeteléshez, mennyezetekhez és födémekhez ideális. Az EPS homlokzati hőszigetelés könnyen kivitelezhető, és a grafitos változata (grafitos EPS) akár 25%-kal is jobb hőszigetelő értéket nyújt.

Az XPS ezzel szemben zárt cellaszerkezetű, vagyis nem szívja magába a nedvességet, ezért vízálló és nagy nyomószilárdságú anyag. Éppen emiatt használják lábazatok, pincefalak, garázsbejárók vagy lapostetők szigetelésére. A xps vagy eps szigetel jobban kérdésre tehát a válasz: hőszigetelésben hasonlóak, de tartósságban és vízállóságban az XPS a jobb választás.

Összegzés

Mint láthatjuk az EPS és az XPS két különböző fajtájú szigetelőanyag, amit külön-külön helyre kell rakni. Viszont együttesen egy célt szolgálnak, nyáron megakadályozzák, hogy a ház felmelegedjen, illetve télen bent tartja a meleget és nem engedi be a hideget. A szigetelési rendszer célja, hogy rezsi költségeinket csökkentsék, illetve, hogy a házunk lehetőleg a legkevesebb energiát használja el.

Amennyiben tetszett a blogunk kövessetek minket Facebook oldalunkon és tartsatok velünk legközelebb is.